A Fito System Kft. által bevált módszert a saját ferdetetős házam zöldtetőjének építésekor találtam ki. (Igaz, hogy azóta a szigetelésem kivitelezését végző cég is magának negligálja, de ez lényegtelen.)

Úgy véltem, hogy a rendszer éles tesztelésére nálam alkalmasabb nincsen, mert ha nem válik be, akkor csak önmagamat okolhatom, ha beázik, akkor az én fejemre csepegjen, ne máséra.

Szakítottam a korábbi megoldásokkal, az ültetőközeg lecsúszását magán az alépítményen elhelyezett küszöbökkel, valamint a zöldfelépítményben, az ültetőközegben elhelyezett csúszásgátlókkal. Kiindulva abból, hogy ferde tetőn a drén lemezek vízmegtartó képessége korlátozott, és megcsúszásra hajlamos, ezért elvetettem ezek használatát is.

Korábban már több ezer négyzetméteren alkalmaztuk – Magyarországon csak mi – az egyenes tetőkön is kiválóan működő egyrétegű extenzív zöldtető típust. /lásd: SOLO/
Egyrétegű extenzív zöldtetőinkkel több Nívódíjat is nyertünk, ezért nem láttam akadályát a ferde tetőn történő kipróbálásnak.

Alapvető követelményként tűztem ki, hogy mit kell teljesíteni a technológiának:       

• Fixen a tető teljes szélességében, sávosan tartsa meg a vízzel telített ültetőközeget, ne hagyja lecsúszni.
• A födémhez rögzüljön a szerkezet úgy, hogy ne ázzon be, szigeteljen teljesen.
• Ne látszódjon a rögzítés.
• Tartós rozsdamentes anyagból legyen.
• Akadálymentesen tudjon lefolyni a felesleges csapadék a közegben.
• Tartson vissza alul annyi vizet, mint egy 20mm-es drénlemez.
• Ne mosódjon le minden tápanyag a tető aljára.

Megvalósítás:

• Fa födém lévén egyértelműen adódott, hogy a rozsdamentes, 10cm magas és ugyanakkora talplemezzel bíró, „L” alakban meghajlított fémprofilokat ráfúrjuk a födémre.
  Ez teljesen kiverte a szigetelőnél a biztosítékot, hogy képzelem a PVC szigetelést átfúrni. Sikerült meggyőznöm, hogy a talplemezre, a furatok fölé rá kell hegeszteni egy PVC csíkot, és a víz ferde tetőn nem szivárog felfelé.
  Sikerült elfogadtatnom, de a szigetelő szakma felé – készült is erről egy riport – úgy prezentálta a szigetelő kolléga, hogy úgynevezett „hosszú kihorgonyzással” történt a rögzítés, ahhoz hasonló megoldással, ahogy a tetőfedők a hófogókat szerelik fel: a szerkezet a cserepek alatt jó darabon visszanyúlik, úgy, hogy a fedés hosszan eltakarja a rögzítési pontokat.
  A csavarozásról – a szigetelés átfúrásával járó „szentségtörésről” nem esett szó – de én vállaltam a kockázatot, és immár 2007 óta beázás nélkül működik, miként már számos helyen, felfedve az igazságot.