Budapest, 2010. január 15.

Dolgozatom célja, hogy röviden áttekintsem az extenzív zöldtető környezeti, klimatikus és energetikai hatásait. Kiemelten foglalkozok ezek épületenergiai összefüggéseivel. Másrészt megvizsgálom azt a jogi- és tényleges helyzetet, amelyek meghatározzák az extenzív zöldtető építés hazai ellentmondásos állapotát. Végezetül összefoglalom javaslataimat, amelyek mind a társadalmi, mind pedig a szűkebb gazdasági és szakmai érdekeket egyaránt szolgálnak.

1.) Mi az extenzív zöldtető? Fogalomtisztázás

Az extenzív zöldtető esetében, a tetőszigetelés felett kialakított, a szivárgó rétegtől szűrőréteggel elválasztott ültetőközeget értjük, amely szárazságtűrő évelőkkel (moha, fű, varjúháj félék) van beültetve. Az extenzív zöldtetők rétegvastagsága kevesebb 15 cm-nél, felületi tömege nem haladja meg a 180 kg/m²-t, és nem szolgál – szemben az intenzív zöldtetővel, ami dísz, – vagy haszonkert a tetőn – állandó emberi tartózkodásra. Az extenzív zöldtető telepítése ezért nem rekreációs célból, hanem mindazokért az előnyökért történik, amelyekről dolgozatom szól.

2.) A zöldtető szerepe a fenntartható fejlődésben

a. A klímaváltozás humán és környezeti hatásai

Az évszázad közepéig várhatóan1,6-2,6 °C fokkal növekszik a bolygónk átlag hőmérséklete, amely hatását a településszerkezet jelentősen módosít. Minél sűrűbben beépített egy terület a negatív hatás annál kedvezőtlenebb. Magyarország lakósságának 2/3-a városlakó és a lakosság negyede él egy agglomerációs övezetben. Az extenzív zöldtető problémaköre ezért Budapesthez közeledve, hogy szóviccel éljek, egyre intenzívebb.

A települések beépítettség intenzitása jelentősen módosítja a klimatikus környezetüket, melynek eredményeképpen kialakul az ún. városklíma, amely a városi-hősziget formájában észlelünk. Már egészen kis lélekszámú (ezer fő) településeken is ki lehet mutatni a hősziget jelenlétét. Az ebből az összefüggésből számított maximális UHI-intenzitás értéke Budapesten kb. 8,5 °C, Szegeden kb. 6,4 °C, illetve Debrecen esetében pedig kb. 6,7 °C (Bottyán 2003).

A hősziget-effektus egészségkárosító hatásai – elmúlt évek vizsgálatai bebizonyították – hogy szignifikánsan megnöveli az elhalálozások számát. A légkör körülbelül 3°C-os hőmérséklet-emelkedése, más alkalmazkodási változás nélkül, a meleggel kapcsolatos halálesetek számának lényeges emelkedéséhez fog vezetni. (A 2003-as kánikula Franciaországban egy rövid hét alatt több mint tizenötezer áldozatot követelt.)

A hőhullámok a pszichológiai egyensúlyt is megbolygatják. A megemelkedett páratartalom miatt gyako­ribbakká válnának a bőrgombásodással járó betegségek és egyéb betegségek (mint a candi­diasis). A magas hőmérséklet lecsökkentheti a férfiak termékenységét, és szélsőséges esetekben hátrányosan befolyásolhatják a magzatok korai fejlődését. Légzőszervi, allergiás megbetegedések száma pedig nőni fog. Mindezek (tovább) rontják az életminőséget és tovább terhelik a költségvetést.

A közvetlen negatív emberi hatások mellett olyan jelenségek is megjelentek, amelyek hatása a természet katasztrófák körébe sorolható. Ilyen a hirtelen képződött városközponti viharokkal járó felhőszakadás Az utóbbi évtizedben Észak-Magyarországgal egy szélességi körön fekvő Stuttgart városközpontjában mintegy 36%-kal növekedett a lehullott csapadék mennyisége és gyakorisága a peremkerületekhez képest. Hasonló tendencia figyelhető meg Budapesten is. Az egységnyi idő alatt lehullott csapadék mennyisége többszörösére nőtt. A heves esőzések oka, a városcentrumok már említett hősziget-effektusára vezethető vissza. Az alulméretezett vízgyűjtők pedig nem képesek elnyelni a hatalmas víztömeget, és így válnak a nagyvárosok utcái hömpölygő folyammá. 

b. Az extenzív zöldtetővel a klímaváltozás káros hatásai ellen

i. Hősziget jelenségének csökkentése:

Az egyik alapvető hősziget-intenzitás mérséklő tényezőnek a városi zöldfelületeket tekintik a szakemberek (Szuróczki–Tőkei, 1988). A Budapest Környezeti Programjának felülvizsgálata során (Ongjerth 2006) arra keresték választ, hogy milyen összefüggések ismerhetők fel az egyes területek biológiai aktivitása és a felszíni hőmérséklet között, azaz, hogyan befolyásolja a zöldfelületek telepítése a városi helyi klímát

Az űrfelvételekről – esetünkben egyszerűsítve – a felszínen lévő klorofil-borítottság állapítható meg, ami nagyjából megfelel a felszíni növényborítottságnak, tehát független például a növényborítottság vastagságától. A városi léptékben is bizonyítást nyert, hogy városi zöldfelületek intenzitása és felszíni hőmérséklete egymással fordítottan arányos, azaz minél nagyobb az intenzitás, annál alacsonyabb a hőmérséklet. A kutatás eredménye bizonyította, hogy bár városképi vagy rekreációs, illetve ingatlanérték növelési szempontból is fontos a nagy városi parkok létesítése, azonban a helyi klímára gyakorolt hatást tekintve még fontosabbnak, hatékonyabbnak mondhatóak a kisléptékű akciók (pl. udvar beültetések, homlokzat-zöldítések, tetőkertek, utcafásítások).

Egy további – műholdas – vizsgálat (Gábor és Jombach 2008) azt kutatta, hogy miként alakul mikrokörnyezetben a zöldfelületek pontos (Celsius fokban kifejezhető) hatása a felszín hőmérsékletére és milyen hőmérsékleti eltérések figyelhetők meg különböző területhasznosítások esetén

Kimutatták, hogy Budapest területén a legmagasabb felszínhőmérsékletű területeket a gazdasági, kereskedelmi, nagyvárosi lakó, vasúti és közúti csomóponti területek alkotják. Feltételezhetjük, hogy ezek a területhasználatok azok, melyek elsősorban felelősek a városi hősziget kialakulásáért. Vizsgálataik arra is rámutattak, hogy ezeken a területeken, a zöldfelületek aránya jellemzően rendkívül alacsony. A vizsgált nyári napon (2005. augusztus 1.) reggel 9:30 órakor a Budapest területén mérhető felszín hőmérsékleti értékek 18°C és 44°C között változtak. Tehát a felszínhőmérsékleti különbségek nyáron már egy reggeli időpontban is meghaladhatják a 25 °C-t. Az intenzív városi jelentőségű közparkok területén a felszínhőmérséklet 12 °C-val alacsonyabb a nagyvárosi lakóterületek hőmérsékleténél, viszont kondicionáló hatásuk a szomszédos területek hőmérsékletére nem jelentős.

Mintaterületen igazolták, hogy egy tetőkert kialakítása 3,5 °C is képes lehet mérsékelni a terület felszíni hőmérsékleti értékeket.

i. Az extenzív zöldtető, mint klímaberendezés

Az extenzív zöldtető hűtőhatásának vizsgálata során, egy szeptemberi 30°C-os déli melegben egy 10 cm ültetőközeg alatti tetőhéjazaton csak 17,5°C-ot mértek. Januárban ugyanezen a tetőn -14°C-os levegő hőmérsékletnél, az ültető közeg alatt, a födém hőmérséklete nem csökkent 0°C alá.

A füvesítés nélküli, és a füvesített tetők összehasonlítása (Kolb és Schwarz 1999) azt mutatta, meg, hogy a déli 35°C-os levegő hőmérséklet esetén a 10 cm vastag ültetőközeg alján már csak maximum 20°C van. Téli fagyos éjszakákon, kb. -10 °C körüli hidegben, a talaj kb. 5cm-es mélységében 0-1°C hőmérsékletet mértek. A bitumenes lemezzel fedett lapos tetőknek ezzel szemben a teljes évfolyamán maximálisan 100°C-os hőmérséklet különbséget (-20 +80°C) kell elviselniük. Ha ugyanezt a tetőt extenzív zöldtetőként alakítjuk ki, úgy a legnagyobb hőmérséklet különbség mindössze kb. 30 °C. (Minke és Witter 1982)

A zöldtető úgy védi az épületet, mint egy gyapjú sapka. Nyáron hűt, télen fűt. A folyamat azon alapszik, hogy a növények meleg nyári napokon hőenergiát használnak el, tehát hűtik a levegőt, éjjelente, ill. télen hőt termelnek. Légzéskor hőenergia szabadul fel, fotoszintézisnél mindez fordítva játszódik le.

A növényrétegben és a szubsztrátban lévő levegőréteg jelentősen lelassítja a meleg átáramlását, és így energiát takarít meg. Ez a hatás igazán ott érhető el, ahol a zöldtető növényzetét fűfélék és évelő növények, valamint a szubsztrátot csekély sűrűségű, porózus ásványi anyag, pl. agyagkavics és tufa alkotja. (Kolb és Schwarz 1999)

Zöldtetős vegetációkon végzett számítások kimutatták, hogy az extenzív zöldtetők segítségével, évente 5 l/m² fűtőolaj is megtakarítható (Braun, 2009).

ii. A UV sugárzás roncsoló hatásának kivédése

A zöld vegetációs réteg védi a szigetelést, úgy az UV sugárzás anyagöregbítő hatása sem tud érvényesülni, és a szigetelés élettartalma szakszerű kivitelezéssel korlátlanná tehető. A hagyományos lapostetők élettartalma átlagosan 22,5 év és kb. 7 évenként javításra szorulnak. (Schild 1986) Ez azt jelenti, hogy 22,5 év után már nem csak a teljes előállítási költséget, hanem a héjalás élettartama alatt adódott fenntartási és javítási, végül a bontási költségekkel is számolni kell.

A múlt év során 30-36 évvel ezelőtt épített németországi extenzív zöldtetőkön végeztek ellenőrző feltárásokat, és teljesen ép vízszigeteléseket találtak (Braun 2009).

c. Az extenzív zöldtető energetikai haszna

i. Az extenzív zöldtetők hőszigetelő képessége

Mivel az extenzív zöldtetők növényei szőnyegként borítják be a tetőt, és ebből fakadóan hőcsillapító képességük igen kedvező, ami a következőkre vezethető vissza (Minke 1988):

• minél tömörebb és vastagabb a növényszőnyeg, annál nagyobb a hővezetési ellenállása.
• Az épületből kisugárzó hosszúhullámú hőenergia egy részét a növények a levélzetük révén visszaverik, másik részét abszorbeálják. Ezáltal csökken az épületből sugárzás által elveszett hőmennyiség. Ezeknél az épületeknél éppen a sűrű növényszőnyeg telepítésével érhetjük el a leghatékonyabb energiatakarékosságot. Egy sűrű növényszőnyeg hővezetési tényezője l = 0,17 W/m·K; míg a nedves talajrétegé l = 0,6 W/m·K (Dürr 1955).
• A harmatképződéssel emelkedik a növények hőmérséklete (1g víz lecsapódásakor kb. 530 cal hőmennyiség szabadul fel), és így a transzmissziós hőveszteség ismét csökken.
• A gyökérlégzés következtében a talajban, bár csak csekély mértékben, de hő keletkezik, amely hozzájárul ahhoz, hogy télen se fagyjon át a talaj.

1g víz jéggé alakulásakor kb. 80 cal hőmennyiség szabadul fel anélkül, hogy a hőmérséklete süllyedne, ezért az éppen megfagyott talajréteg még akkor is nagyon sokáig 0 °C-os marad, ha a külső hőmérséklet ennél jelentősen kisebb. A +20 °C-os belső és -20 °C-os külső hőmérséklet és 0°C-os ültetőközeg esetén a tetőszerkezet transzmissziós hővesztesége megközelítőleg a felére csökken.

Az extenzív zöldtető hőcsillapító képessége kétszer akkora, mint egy hasonló szigetelésű, ültetőközeget és növényzetet nélkülöző tetőé.

d. Az extenzív zöldtető további haszna

i. Az extenzív zöldtetők szerepe a csatornahálózatok terhelésének csökkentésében

Nagy vízvisszatartó képességük révén az extenzív zöldtetők zivatarok idején csökkentik a csatornahálózatokba jutó csapadék mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy a lehullott csapadék mennyisége egy 10 cm-es ültetőközeg esetében 30 %-a folyik el, míg 70%-át a vegetációs réteg a tetőn tartja. Ezzel szemben a 3%-nál meredekebb lejtésű, hagyományos réteg-felépítésű tetők esetében a csapadékvíznek 100 %-os elfolyásával kell számolnunk. Egy 10cm vastag ültetőközegből álló zöldtetőn 15 perces 20 l/m² intenzitású eső esetén alig 5 l/m² csapadékvíz folyik el, míg a kavicsos bitumenes lemezzel fedett lapostetőn 16 l/m².

ii. Extenzív zöldtetőkkel az allergia ellen

A hevesen felszálló levegőmozgás eredményeképp az utcákon, tereken és a házak udvarain lévő por- és szennyező részecskék ismét a levegőbe emelkednek, és a lakott területek fölött por- és ködfelhőket képeznek. Németországban a legutóbbi vizsgálatok azt igazolták, hogy a városi allergiás megbetegedésekben szenvedők többsége nem pollen -, hanem porallergiás. (Braun 2009) Extenzív zöldtetők építésével nagymértékben csökkenthető a termikus levegőmozgás, mert a növényréteg és az ültetőközeg közötti levegő hőmérséklete napos időben kisebb, mint a levegő hőmérséklete. (Robbinette1972).

iii. Az extenzív zöldtetők csökkentik a városcentrumok feletti zivatarok kialakulásának lehetőségét.

A forró nyári napokon érzéklehető az extenzív zöldtető növényszőnyegének hűtő hatása, hiszen ilyenkor a napsugárzás energiájának akár 90%-át is képes a talajnedvesség és a vegetáció által elnyelni. A fentiek alapján zöld felületekkel csökkenthetjük a város centrumok többlet hőjét, a hősziget jelenség kialakulását.

iv. Emisszió csökkentése extenzív zöldtetőkkel

A globális felmelegedés mérséklésének egyik módja, a légkört szennyező gázok, így a CO2 kibocsátásának csökkentése. A vizsgálatok tanúsága szerint egy négyzetméter varjúhájjal beültetett zöldtető egy év alatt 375 gramm szén-dioxidot nyel el.

3.) Az extenzív zöldtető építésének hazai helyzete

a. A fejlett országok trendje

Az újkori zöldtető építés úttörője Németország volt és ezen a területen a német példa határozza meg a nemzetközi trendet. Németországban a 80-as években átlag egymillió m²/év zöldtető épült, amely az utóbbi 5 évben elérte az évi 8-10 millió négyzetmétert.  Jelenleg a szigetelt tetők 12%-a zöldtető, melyeknek mintegy 90%-a extenzív- és csak 10%-a intenzív zöldtető. (Braun 2009)

A zöldtető építést elsősorban indirekt támogatási rendszerrel ösztönzik. A zöldtető tulajdonosoknak csökkentett csatornadíjat kell fizetniük, amit akár 50%-ra is lefaraghat a díjból. Több német városban viszont közvetlen pénzbeli támogatásban részesítik a zöldtető építést. Essingenben a beruházás 50%-ig, Darmstadtban maximálisan 10 000 EU mértékben. Észak-Rajna-Westfáliában az extenzív zöldtetők után 15 EU/m² visszatérítés jár.

Németországban a Szövetségi Természetvédelmi Törvény szabályozza a zöldtető építést. Új beruházásoknál a tetőfelület 60%-án extenzív zöldtetőt kell létesíteni, 10 cm vastag ültetőközegbe, és a maradék 40%-on 60 cm vastag intenzív zöldtetőt kötelező építeni. A zöldtető építés szakszerűségét a Zöldtetők tervezési, kivitelezési és fenntartási irányelve (FLL) szabályozza.

A másik bezzeg ország Svájc ahol szövetségi törvény kötelezi arra a lapos tetejű épületek beruházóit, hogy  200 m²-t meghaladó beépítéseknél, kötelező a tetőn zöldtetőt építeni.

b. Az extenzív zöldtető építés helyzete Magyarországon

A helyzet rövid összefoglalása: Megszűnt az OÉSZ, helyébe lépett az OTÉK, amely még csak nem is nevesíti a zöld felületi rendszert. Más fogalmat használ, a környezetalakítási tervet, amely alatt mást ért a környezetmérnök, mást az építészmérnök és mást a tájépítész. A zöldfelületi rendszer fogalma, mint városfejlesztési eszköz, az OTÉK szerint nem létezik. Kijátszható a zöldfelület méretezése is, hiszen a zöldfelületi arányt csak a magánbirtokon szabályozza, a közterületeken nem. Ennek következtében jellemzően nem is létesülnek új zöldfelületek. (Jámbor Imre egyetemi tanár, BCE Tájépítészeti Kar, Vitafórum 2008.)

A deklarált célkitűzések ellenére a zöldterületek egyre kijjebb szorulnak a beépített területek közül, távolabb kerülnek a településen élőktől. A zöldfolyosók egyre keskenyebbek, hálózatosságuk egyre több helyen válik mozaikossá. Új városi, illetve települési közhasználatú zöldterületek alig kerültek kialakításra.

A települési önkormányzatok alulfinanszírozása miatt versenyhelyzet alakult ki elsősorban a rövid vagy a középtávú önkormányzati bevétellel kecsegtető gazdasági funkciók letelepítésében, a hozzá szükséges területek átminősítésében. A területhasználat változtatásával kapcsolatos önkormányzati döntésekben a hosszú távú közösségi érdekekkel szemben legfeljebb a középtávú önkormányzati gazdasági érdekek, de leginkább a rövid távú tulajdonosi és az ingatlanfejlesztői érdekek a meghatározóak.

A zöldfelületi rendszer kialakításának igénye és szükségessége lényegében megszűnt szakmai követelmény lenni a települések tervezése, azok terület felhasználásának alakítása során.

c. A hazai jogi háttér és szabályozás

i. Az egészséges környezethez való alkotmányos jog

Bár a Magyar Köztársaság Alkotmánya az egészséges környezethez való jogot (18. §) és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot biztosítja (70/D. §), a zöldtető építésre is vonatkozó jogszabályok kialakítása nem ebben az irányban alakult.

ii. Az OTÉK ellentmondásai

A települések legkisebb zöldfelületi arányának megállapítását, így a zöldtető építés szabályozását, az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) 182/2008 (VII. 14.) kormány rendelete, valamint a ÖTM-KvVM (Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a területek biológiai aktivitásértékének számítása szabályozza.

A jogszabályban meghatározott építési használatok elviekben az OTÉK legkisebb zöldfelületi arányára vonatkoznak, de ezek az elvek a valóságban nincsenek szinkronba hozva. A biológiai aktivitás érték mutatói között ugyanis nem veszik számításba az egyszintes, pozsgás növényekkel borított, extenzív zöldtetőket, amely az OTÉK rendeletben 10%-os beszámítási értéken szerepel.

Ez a hiányosság teszi lehetővé azt a káros folyamatot, hogy a zöldmezős beruházások könnyű szerkezetes ipari és kereskedelmi csarnokainak tetőfelületei csupaszok maradjanak

Az OTÉK korábbi, Kormány 253/1997 (XII.20.) rendeletét két évvel ezelőtt módosították. A módosítást nagy várakozás előzte meg, de sajnos nem hozott előrelépést.

Az OTÉK 182/2008 (VII. 14.) kormány rendelete, már a telek legkisebb zöldfelületi arányának meghatározásának tekintetében is önellentmondást tartalmaz. A telek zöldfelülete a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon növényzettel borított területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg. Magyarán ez azt jelenti, hogy csak az számít a telek zöldfelületének, amely termett talajon van. Ezt követően az 5. számú melléklet: A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe – szintén ellentmondás, hiszen a tetőkön a termőtalaj alatt a több réteg, majd a födém található.

A homlokzati zöldfelület beszámítása a zöldfelületbe, mértékének meghatározása során durva hibát vétettek a jogalkotók. A homlokzat 6,0 m-es magasságáig a befuttatni tervezett homlokzat területének 25%-a számítható be a zöldfelületbe, amennyiben a kúszó-kapaszkodó növények telepítési távolsága minimum 4,0 m. Ez szakmailag lefordítva azt jelenti, hogy ennek megvalósulásához legalább 10 év kell, ugyanis a növények ennyi idő alatt kúsznak fel 6 m magasságig. Konkrét példán bemutatva ez azt jelenti, hogy egy 100 x 40 = 4000 m² alapterületű ház köré, ha beültetnek 70 db borostyánt (költsége kb. 70 ezer Ft) akkor az a telek zöldfelületébe 400 m² beszámítását teszi lehetővé. Ez valóban komoly előny a költséghatékonyan építő beruházók számára… de csak nekik.

Ugyanakkor ugyanezt a beszámítási értéket (400 m²), az egész födémen beépítésével (4 ezer m²) létesített extenzív zöldtetővel tudjuk elérni. Ez utóbbi beruházási költsége hozzávetőlegesen 20 millió Ft, míg a 70 db borostyán beültetéséé 70 ezer Ft!  Ki lehet váltani 20 millió Ft-ot 70 ezerrel, azaz kétszáznyolcvanötszörös árkülönbséggel és tíz évvel későbbi állapoteléréssel. Ezt kommentálni sem érdemes!

A zöldtető építés területén a legpozitívabb előrelépés az 1999-ben megalakult a Zöldtetőépítők Országos Szövetsége, amely tömörítette a zöldtető építésben érdekelt anyaggyártókat és kivitelezőket. 2000-ben megjelent a Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei ÉMSZ kiadvány, amely a német FLL –re épült, mivel nem álltak rendelkezésre hazai kutatási adatok. Tehát a zöldtető szakma a minőségi elvek mellett mozgásba lendült. Viszont a szakmai tömörülést alkotó cégek lobbyereje elenyésző a beruházókéval szemben, amelyről bőven szereztünk tapasztalatot az OTÉK rendelet módosításáért megkezdett küzdelmünk során.

Másrészt a hátrányos jogi és gazdasági helyzet mellett a K+F területén is mostoha viszonyok vannak zöldtető ügyben. Hazai kutatási háttér lényegében nincs, és szegényes a helyzet az oktatás terén. Egyedül a BME-en folyik a zöldtetőkkel kapcsolatos szakszerű oktatás, amely – építész kar révén – a szigetelési ismeretekre korlátozódik. Sajnos a zöldtetők vegetációs rétegével kapcsolatos szakképzés hiányzik a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának oktatási anyagából.

A zöldtetők tervezését és kivitelezését nem kötik meg képzési követelmények, a vállalkozóknak nem kell számot adni szakismereteikről.

A zöldtető építési munkák kivitelezőinek kiválasztásánál a legtöbb esetben az ár az egyetlen minősítési kritérium. És hogy ez a gyakorlatban mit jelent ahhoz nem szükséges további magyarázatot fűznöm. Az így épített zöldtetők tíz év múlva önmagukért fognak beszélni.

He founded the Green Roof Research Centre at this university, and is active in green roof organisations in Germany and in North America.

d. Javaslataim a zöldtető építés rendezett és motiváló jogi környezetének kialakítására

1. Önálló zöldfelületi hatóság megteremtése, országos hatáskörű, központi zöldfelületi rendszer kidolgozása.
2. Önkormányzatok hatáskörét egységesíteni a zöldfelület gazdálkodásban, pillanatnyi rövidtávú gazdaságossági érdekek ne veszélyeztethessék a fenntartható fejlődés kritériumait, és ne írhassa felül a közösségi érdeket.
3. OTÉK módosítása a szakmai szervezetek előterjesztése alapján. A zöldfelület beszámíthatóság átdolgozása, zöldhomlokzatok beszámíthatóságának revíziója.
   Az extenzív zöldtető építést kivenni a telek zöldfelületi arányának beszámíthatóságából. Minden beruházásnál, a zöldfelületi minimumtól függetlenül, kötelezővé tenni, hogy az épület legfelső szintjének födémjén – lapos tetőnél – extenzív zöldtetőt kell építeni. Az alsóbb szinteken alkalmazni az OTÉK legkisebb zöldfelületi arány megállapításait. Több fejlett országban a beruházók kötelesek a beépítés által elvett terület – környezet károsítás – kompenzálására. Parkot, vagy játszóteret kell építeniük az adott városrészben. Magyarországon a beruházóknak az önkormányzati kiskapukon keresztül, még a kötelező zöldfelületi minimum alól is lehetőségük van kibújni. A vesztes, a helyi adót fizető polgár, akinek életterét szűkítik.
4. Meg kell szüntetni az önkormányzat és beruházó között azt a joghézagot, hogy az ingatlan eladásával, a beruházó kötelezettségei megszűnnek az önkormányzat felé, de az új tulajdonos, az üzemeltető nincsen jogviszonyban az önkormányzattal.

5. Az önkormányzatok hatáskörét kibővíteném a zöldfelületek átadását követő, használatkori állapotfelmérésének, ellenőrzésének jogkörével. Amilyen mértékben, százalékban eltér a kert állapota az irányadó minőségtől, annak függvényében – közhasznúság elleni vétség címén – zöld bírságot szabnék ki. Az ily módon befolyó pénzt kizárólag, csak az adott település zöldfelületeinek a javítására költhetnék.
6. A zöldtetők építéséhez használatos ültetőközegekre kötelező érvényű minőségi szabvány bevezetése. A minőséget csak független, az FLL ültetőközegeinek mértékadó kritériumait vizsgálni tudó, akkreditált labor végezhetné.

e. Javaslatok a szakszerű zöldtető építés szakmai kritériumainak garantálására

1. Zöldtetőkkel kapcsolatos kutatási pályázatok kiírása, megteremteni a hazai szakirodalom forrásainak hátterét.
2. Felső és középfokú (szakmunkás képzés) zöldtető építői szakképzés feltételeinek megteremtése, a ZÉOSZ bevonásával.
3. A zöldtető építés és ápolás önálló szakmaként elismerése, a gyakorlásának akkreditált képzéshez kötése.

­*  * *

Felhasznált és hivatkozott szakirodalom

• Barry, R.G. and Chorley, R.J., 1982: Atmosphere, weather and climate. Methuen, London – New York, 302-319.
• Becsei J., 2001: Fejezetek az általános társadalmi földrajz tanulmányozásához. Ipszilon Kiadó, Budapest, 109-137.
• Bottyán, Z. 2008: Az átlagos maximális hősziget-intenzitás statisztikus modellje Szegeden és Debrecenben. D. értekezés. Szeged.
• Braun, Karl-Heinz 2009: Zöldtetők támogatási rendszere Németországban és az extenzív tetők legújabb eredményei (ZÉOSZ Zöldtető Konferencia – Budapest)
• Center for Disease Control. Heat-related deaths – Missouri, 1979-1988. Morbidity and Mortality Weekly Report 38, 437-439. p.
• Dürr, A.(1995) Dachbegrünung, Bauverlag , Wiesbaden.
• Gábor Péter és Jombach Sándor (2008) Falu Város Régió 2008/1.
• Minke, G: (1982) Fassaden- und Dachbegrünung – ein ökonomischer Beitrag zum ökologischen Bauen, in: Swarz, U.(Hrsg) Grünes Bauen, Reinbek.
• Minke, G. – Witter G.: (1988) Dacher begrünen einfach und wirkungswoll
• Minke, G. – Witter G.: (1982) Hauser mit grünem Pelz. Fricke Verlag, Frankfurt.
• Szilágyi Kinga, 1997: Zöldtetők, zöldhomlokzatok a városépítészetben (Zöldtetők -Zöldhomlokzatok Tudományos Konferencia, Győr, 9-11.
• Landsberg, H. E., 1981: The Urban Climate. Academic Press, New York – London – Toronto
• Pálvölgyi Tamás, 2009/6: Magyar Építéstechnika – A jövő építkezésének kulcsa
• Ongjerth Richárd, 2008: Budapest zöldfelületi borítottságának vizsgálata
• Oke, T. R. 1976: The distinction between canopy and boundary-layer urban heat islands. Atmosphere 14, 268-277.
• Oke, T. R. 1979: Review of urban climatology. WMO Tech. Note 169.
• Oke, T. R. 1987: Urban climates and global environmental change. In Thompson, R. D. and Perry, A. (eds): Applied Climatology. Routledge, London – New York, 273-287.
• Robinette G.O. (1972) Plants, People and Environmental Quality. US Department of Interior. Washington.
• Sümeghy Z., 2004: A szegedi városi hősziget területi és időbeli eloszlásának térképezése és elemzése. PhD értekezés, Szeged.
• Schild, E. Oswald, R. (1986) Genutzen Dacher und Terassen – Konstruktion und Nachbesserung begangener, bepflanzter und befahrener Flachen. Baverlag Wiesbaden und Berlin.
• Sontaniemi E., Vuopala V., Huhti E., Takkunen Effect of temperature on hospital admission for myocardial infection in a subarctic area. British Medical Journal 1970, 4,, 150-151. p. és Gill J.S., Davies P., Gill S.K., Beevers D. G. Wind-chill and seasonal variation of cerebrovascular disease. Journal of Clinical Epidemiology 1988, 41, 225-230. p.
• Szuróczki Zoltán, Tôkei László: Táj- és kertépítészeti meteorológia, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Házinyomdája, 1988. Budapest
• Vitafórum, Falu Város Régió 2008/1, Területfejlesztési és Területrendezési Szakmai Folyóirat
• Unger J. 1997: Városklimatológia – Szeged városklímája. Acta Climatologica Univ. Szegediensis